El Camino – itthon

Szent Jakab út

„Teljesen feltöltődtem minden szempontból! Mindenki, akivel találkozom, észreveszi rajtam a változást!
Sikerült magamban tisztázni a bennem rejlő kérdéseket, választ kaptam az elmúlt évek történéseire,
és tudom, mi az amire szükségem van, és mi az amit ki kell iktatnom az életemből.”

Fülei Edit, 2017 júliusában járta végig az utat a Pannon Pilgrimmel

[rev_slider alias=”szent-jakab-ut”]

El Camino – itthon

  •    Időtartam: 11 nap (10 éjszaka)
  •    Dátum: 2019-ben új időpont
  •    Útvonal: Budapest – Pannonhalma – Lébény
  •    Távolság: kb. 200 km (~20 km/nap)
  •    Elhelyezés: panziókban, vendégházakban kétágyas szobákban
  •    Ellátás: önellátás
  •    Ár: kb. 89.000 Ft/fő
    • Egyágyas fel: 35.000 Ft/fő
  •    Érdeklődni itt: +36 20 264 5098 (Ullrich Balázs)

Szeretnéd megismerni a magyarországi caminót? Zarándokolnál, de nem akarsz külföldre menni? Szívesen részt vennél hosszabb gyalogos zarándoklaton? Nem sikerült jelentkezned a tavalyi Szent Jakab zarándoklatra? Vagy csak egyszerűen nem hagy nyugodtan az a vágy, hogy elindulj, és végiggyalogold a Szent Jakab Utat Magyarországon? Csatlakozz idei gyalogos zarándoklatunkra és megismerheted a Camino de Santiago magyar szakaszát!

További információkért kattintson a bordó menüpontokra (↓), és nézze meg a lenyíló menüket:

Utunk a Dunántúl északi részén vezet keletről nyugat felé: a fővárosból indulva átkelünk a Budai-hegységen, majd a Zsámbéki-medence és a Gerecse keresztezése után Tatára érünk. Innen rövidesen dél felé fordulunk és Kisbért elhagyva Pannonhalmára érkezünk. Zarándoklatunk utolsó szakasza Győrön keresztül vezet Lébénybe, ahol az Árpád-kori templomban zárul Caminónk.

Zarándoklatunk legszebb pontjai

  • Makkosmária – Angyalok királynéja kegytemplom
  • Zsámbéki Romtemplom
  • Tata – a tavak és források városa
  • Pannonhalmi Bencés Főapátság (UNESCO Világörökség)
  • Győr (barokk belváros, kiemelkedő zarándokhelyek)
  • Lébény – Szent Jakab templom (egyik legszebb hazai román stílusú templomunk)

Az utazási csomag, vagyis az út ára tartalmazza a következőket

  • Szállás panziókban, vendégházakban kétágyas szobákban (5 éjszaka: külön fürdőszobás szobákban, 5 éjszaka: két szobához egy fürdőszoba tartozik)
  • A csoportot gyalogosan kisérő zarándokvezető
  • Zarándokútlevél és elismerő oklevél
  • Idegenforgalmi adó + áfa

Az út ára nem terjed ki a következőkre

  • Odautazás Budapestre és hazautazás Lébényből
  • Belépők
  • Ellátás
  • Biztosítás

Az út legalább 10 jelentkező esetén valósul meg.

15 főtől igény szerint csomagszállítást biztosítunk 10.000 Ft/fő áron.

1. nap (Budapest – Páty)

Távolság: 19 km | Emelkedés: 540 m, lejtés: 500 m

Budapesten, a Szent Jakab út kiindulási pontjától, a 0 kilométerkőtől indulunk reggel 8.00-kor. Délelőtt a Normafára kapaszkodunk fel, miután búcsút intünk a Dunának. Első kisebb megállóhelyünk az Anna-kápolnánál lesz, ami előtt még gyönyörködhetünk a hajdanán ültetett vadgesztenyefasor megmaradt részleteiben.

Ezt követően megérkezünk a makkosmáriai kegytemplomhoz, melynek neve mind a mai napig őrzi egy 1731-ben történt csodás gyógyulás emlékét. Egy bizonyos Traub János – miután csodás körülmények között felgyógyult betegségéből – egy Máriát és Jézust ábrázoló festményt helyezett el egy itteni tölgyfára. Hamarosan egyre több zarándok kereste fel ezt a helyet, ahova később kis templom épült.

A mai szakasz végén utunk a pátyi erdőn halad keresztül. Az erdőben jelöletlen úton kell haladni, illetve többször egy-egy vadkerítésen kell áthaladni, amiben a „mászókák” segítenek.

Szállás: panzióban Biatorbágyon

Oldal tetejére ↑

2. nap (Páty – Zsámbék)

Távolság: 12 km | Emelkedés: 67 m, lejtés: 83 m

A mai szakasz rövid, de jó alkalom arra, hogy az előző napi fáradtságunkból regenerálódjunk. Főleg földúton haladunk, mígnem előbb Tökre érkezünk, majd pedig Zsámbékra.

Zsámbék leginkább a premontrei templom és kolostor romjairól nevezetes, de említésre méltó még a Zichy-kastély is, ahol most egyházi oktatási intézmény működik. Ez utóbbi nem látogatható, de a barokk templom, a Szent Vendel helytörténeti gyűjtemény és a nemzetközi hírnévre szert tett Lámpamúzeum várja érdeklődő vendégeit. Igény szerint 18.00-kor lehetőség lesz szentmisén részt venni.

Szállás: vendégházakban

Oldal tetejére ↑

3. nap Zsámbék – Tarján)

Távolság: 23 km | Emelkedés: 341 m, lejtés: 312 m

Ma Mány felé vesszük az irányt, ahol 1996-ban felavatták az első köztéri Antall József-szobrot. A temetőben artézi vízzel olthatjuk szomjunkat, majd utunk Vasztélyon át vezet keresztül, mígnem borospincék mentén megérkezünk Tarjánba.

A településen található a zarándokok körében kedvelt Szent Rókus-szobor. Népszerűsége annak köszönhető, hogy alakja sokban hasonlít a zarándokok védőszentjének, Szent Jakabnak az ábrázolásához (kagyló, bot, ivótök, utazókalap). Szent Rókus azonban mindig felfedi lábán levő sebeit és általában egy kutya kíséri, míg ez utóbbi jellegzetességek a Szent Jakab-ábrázolásokon nem találhatók meg.

Szállás: panzióban

Oldal tetejére ↑

Tata Schloss
4. nap (Tarján – Tata)

Távolság: 20 km | Emelkedés: 460 m, lejtés: 519 m

Erdőkön keresztül halad utunk: a fokozatos emelkedő után először Vértestolnát érintjük, ahol egy kedves zarándokpihenőnél fújhatjuk ki magunkat. Később a Hideg-kúti forrásnál is megállhatunk, hogy erőt gyűjtsünk az utolsó, meredekebben emelkedő szakasz legyőzéséhez.

Mielőtt beérünk Bajra, megpihenünk az egykori Árpád-kori Szent Péter körtemplom ódon romjai mellett. Innen a rövidebb úton indulunk tovább, és érkezünk Tatára, a tavak és források városába. 18.00-kor igény szerint a belvárosi kapucinus templomban katolikus szentmisén lehet részt venni.

Szállás: panzióban

Oldal tetejére ↑

5. nap (Tata – Nagyigmánd)

Távolság: 23 km | Emelkedés: 110 m, lejtés: 115 m

Ezen a napon ritkán lesz vízvételre lehetőség: mindössze Tatán, Mocsán és az út végén, Nagyigmándon. A tatai Öreg-tavat és tó partján hat évszázada álló tatai várat hátrahagyva 14 km után érkezünk Mocsára, majd tovább gyalogolunk Nagyigmándra. A kialakuló szokás szerint a Szent Jakab út zarándokai a községháza előtti szökőkútban szokták lábukat megmártóztatni a hosszú és kimerítő nap végén. 17.00-kor igény szerint a Szent Mihály-templomban katolikus szentmisén lehet részt venni.

Szállás:  panzióban és vendégházban

Oldal tetejére ↑

6. nap (Nagyigmánd – Kisbér/Ászár)

Távolság: 23 km | Emelkedés: 130 m, lejtés: 100 m

Először Makkpusztára érkezünk, ahol egy olasz üzletembernek köszönhetően ismét fellendülőben van a lótenyésztés. Az út a lovarda és a gazdasági épületek között visz tovább, Etére. A hagyomány szerint Attila, hun király nevéből származik a település elnevezése, mivel – állítólag – itt temették el. A tájházban megismerkedhetünk a falu történelmével, amiről egyébként a 106 présházból álló pincesor is büszkén tanúskodik.

Etétől már csak egy rövidebb szakasz van hátra Kisbérig, ahol vendégházban leszünk leszállásolva. Érdemes megtekinteni itt a Mini Magyarország Makettparkot, ami bejelentkezés nélkül ingyenes látogatható.

Szállásunk: vendégházban

Oldal tetejére ↑

Pannonhalma
7. nap (Kisbér/Ászár – Pannonhalma)

Távolság: 24 km | Emelkedés: 249 m, lejtés: 156 m

Hosszú gyaloglásnak nézünk elébe, jelentős részben földutakon. Kisbér után Bársonyos következik, ahonnan (Strázsa-hegyről) szép kilátás nyílik Pannonhalmára.

Gyaloglásunk során betérhetünk a tápi skanzenbe, míg végül a Pannonhalmi Bencés Főapátsághoz érkezünk, ahol ég és föld, múlt és jelen kapcsolódik össze. Az ezeréves apátság megannyi látnivalót kínál, de elcsendesedésre is lehetőséget nyújt akár a szent egyik ereklyéjét őrző Szent Márton-Bazilika, akár a Média Építészeti Díjjal 2011-ben jutalmazott erdei kápolna.

Szállás: panzióban és vendégházban

Az esti imaóra és szentmise 18.40-kor kezdődik a Bazilikában.

Oldal tetejére ↑

8. nap (Pannonhalma – Ménfőcsanak)

Távolság: 19 km | Emelkedés: 304 m, lejtés: 357 m

Ma rövidebb távot teszünk meg, hogy a tegnapi hosszabb út után könnyebb legyen regenerálódni. A pannonhalmi futballpályánál felállított pápakereszt őrzi II. János Pál pápa 1996. évi látogatásának emlékét. A zarándokok ennél a keresztnél szokták a zarándokút eleje óta magukkal hozott köveket-kavicsokat letenni, de papírra vetett hálaadások, könyörgések, imák is ide kerülnek.

Utunk Écs után emelkedni kezd, majd Győrújbarátot érintve érkezünk meg Ménfőcsanakra. A település közelében zajlott le 1044-ben a ménfői csata, melynek során Aba Sámuel csatát veszített és rövidesen meghalt, majd trónját újra Orseolo Péter foglalta el.

Szállás: panzióban

Oldal tetejére ↑

9. nap (Ménfőcsanak – Győr)

Távolság: 8,5 km | Emelkedés: 43 m, lejtés: 49 m

Ma szintén egészen rövid távot teszünk meg. Ennek oka részben Győr sok látnivalója, másrészt egyfajta erőgyűjtés és felkészülés: már csak egy nap és megérkezünk zarándoklatunk célpontjába, Lébénybe. Győr számos látni és elmélyülnivalót kínál a zarándoknak: ilyen a Szent László fejereklyéjét őrző herma (Győri Bazilika), a Püspökvár pincehelységeiben kialakított Boldog Apor Vilmos-emlékhely, a Könnyező Szűzanya-kegykép (Győri Bazilika), a római barokk Il Gesù mintájára épült Loyolai Szent Ignác-templom (ma bencés templom). Emellett azonban érdemes egy sétát tenni a gyönyörű barokk belvárosban, vagy éppen felkeresni néhány múzeumot (pl. Kovács Margit Múzeum).

Szentmise több templomban is kezdődik 18.00-kor.

Szállás: kollégiumban

Oldal tetejére ↑

10. nap (Győr – Lébény)

Távolság: 25 km | Emelkedés: 69 m, lejtés: 68 m

Az utolsó szakasz megtétele újra nagyobb kihívás elé állít minket, ugyanakkor gyakorlatilag emelkedő és lejtő nélkül vezet az út, ami megkönnyíti a haladást.

Zarándokutunk végén végül megpillanthatjuk a középkori magyar építészet egyik csodáját, a román stílusú lébényi Szent Jakab-templomot. Az eredetileg bencés apátsági templom szerzetesei a monostort a török idők alatt hagyják el végleg, és a megrongálódott épületet csak a XIX. században újították fel. Ma már az érdeklődőket és a zarándokokat a Szent Jakab Látogatóközpont fogadja, itt lehet idegenvezetést is kérni.

A közös ünneplést közös vacsorával zárjuk, ekkor adjuk át a zarándoklatot elismerő okleveket is.

Szállás: panzióban, vendégházban

A hazaindulás tervezett ideje másnap, de igény szerint már ezen a napon is haza lehet utazni (jelentkezésnél kérjük előre jelezni).

Oldal tetejére ↑

11. nap (Lébény)

Hazautazás. Igény szerint 8.30-kor katolikus szentmise a Szent Jakab-templomban.

Oldal tetejére ↑

Gy.i.k. avagy gyakran ismétlődő kérdések

Mennyire nehéz a terep?

Az út a Dunántúl északi részén vezet végig, jelentős emelkedők vagy lejtők nincsenek rajta. Nehézséget talán csak az okozhat, hogy némi kitartás kell a sokadik napon is nekiindulni az aznapi szakasznak – de végülis éppen ez a kitartás a zarándoklat egyik legfőbb jellemzője.

Milyen az út minősége?

A hazai „Camino” java része (a spanyol úthoz hasonló) mezei dűlőutakon, földutakon vezet, általában nyílt terepen, ritkábban erdőben. Az út általában jól jelzett, eltévedni nem nagyon lehet rajta, de természetesen lesz nálunk papír- és elektronikus térkép.

Nem kapunk ellátást. Az étkezéseket hogy oldjam meg? Mennyi ételt vigyek?

Az étkezéseket mindenki magának oldja meg. Reggelire mindenki bevásárolhat friss ételeket a helyi boltban (reggelizőhely általában adott a szállásokon). Minden este lehetőség van arra, hogy meleget együnk, étteremben vacsorázzunk, de természetesen saját készítésű ételt is fogyaszthatunk. Délben viszont általában nem leszünk étterem közelében (sőt gyakran település közelében sem), így az ebédet a hátizsákunkból kell elköltenünk. Így legalább egy napi ételt mindig magunkkal kell vinni.

Mennyi ételt vigyek otthonról?

Ne sokat, hogy minél könnyebb legyen a csomag, raádásul az élelmiszerek többsége gyorsan megromlik a melegben. Az éjszakát nagyobb községekben vagy kisvárosokban töltjük, így mindenütt lesz egy bolt vagy ABC, ahol reggelenként bevásárolhatunk a napra pl. pékáruból. Ha vasárnap reggel nem lesz nyitott bolt, arról idejekorán tájékoztatunk mindenkit.

Milyenek lesznek a szállások?

Szálláshelyeink viszonylag egyszerű, de tiszta, rendes panziók, vendégházak.

Mennyi ruhát vigyek?

Ebből is minél kevesebbet. Nyár közepén általában meleg van, tartós eső vagy hideg egyáltalán nem valószínű (bár nem elképzelhetetlen, de erről az időjárás-előrejelzés tanulmányozásával tájékozódhatunk). Nagyon meleg ruha nem kell, esetleg egy pulóver és egy hosszú nadrág estére, és persze esőkabát. A nap ellen érdemes védekezni világos kalappal, sapkával, napszemüveggel, napkrémmel, mert az út – a spanyol Camino mintájára – gyakran nélkülözi az árnyékot.

Nem érdemes sok váltás ruhát hozni, hiszen akár a szállásokra érve is moshatunk késő délután, ami másnapra meg is szárad.

Milyen legyen a cipőm?

Lehet akár túraszandál is, mert az út szinte végig kényelmesen járható; nagyobb emelkedők, sziklás helyek nincsenek.

A bakancs ugyan nagyon meleg, cserébe biztosan tartja a bokánkat, így ezt is megfontolhatjuk.

Mindenképpen fontos viszont, hogy a lábbelit ne a zarándoklaton szokja meg a lábunk, mert egy új cipő bizony egykönnyen feltörheti a lábunkat a hosszú úton.

Mit vigyek még magammal?

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, azonban itt adunk némi segítséget. Fontos, hogy mindent be tudjunk tenni egyetlen hátizsákba. Tapasztalt gyaloglók szerint, „ha a kezünkben is van valami, akkor már túl sok a holmink”.

Mielőtt elindulnánk, javasolt a hátizsákkal körbejárni a lakást vagy az udvart, és elképzelni, hogy mennyire lesz kényelmes mindezt kilométereken át hordoznunk.

Esőben is gyaloglunk?!

Attól függ, mekkora az az eső.

Egy heves zivatarban (akár esőkabátban is) bőrig áznánk, viszont egy-két óra alatt elvonul, így inkább egy fedett helyen kivárjuk, míg újra kisüt a nap.

Ha kitartóbb esővel találkozunk, akkor viszont megyünk, hiszen estére el kell érnünk a szállásunkat. Vigasztalásul: az egész napos esők általában nem túl hevesek, gyakran éppen csak csöpörögnek; este pedig vár a kényelmes, meleg szállásunk, ahol bizton megszárítkozhatunk.

Zarándokvezető: Ullrich Balázs

Találkozunk 2019-ben Budán!


Leave a Reply