Ad limina apostolorum:
gyalogos zarándoklat Rómába, az apostolok küszöbéhez 
„ROMA EST PATRIA OMNIUM FUITQUE”
Róma mindannyiunk közös hazája
Lászai János kanonok sírfelirata (1523) a római Santo Stafano Rotondo templomban
[rev_slider alias=”via-francigena-roma”]Rómába – gyalogszerrel
- Időtartam: 8 nap (7 éjszaka)
- Dátum: 2019. május 10–17.
- Gyalogos útvonal: Montefiascone – Viterbo – Róma
- Távolság: kb. 120 km (~20 km/nap)
- Elhelyezés: zarándokszállásokon, vendégházakban
- Ellátás: reggeli, ebéd és három vacsora
- Ár: 259.000 Ft
- Érdeklődni itt: +36 70 55 40 169 (Babos Gábor)
Közép-Olaszország dombjai, Róma – sokunk „bakancslistáján” szerepelnek. Ezen a zarándoklaton olyan nézőpontból ismerhetjük meg a világ talán legszebb vidékét, amilyen magyaroknak ritkán adatik meg: egy hétig gyalogolunk észak felől Róma szívéig, a Szent Péter bazilikáig.
Gyaloglás közben van időnk. Van időnk pihenni. Van időnk gyönyörködni a varázslatos olasz tájban, a dombokban, a ciprusokban. Van időnk megállni az ezredéves városkák főterén. És van időnk önmagunkra, van időnk kérdéseket feltenni, és a kérdéseinkre választ találni. És talán van időnk arra is, hogy meghalljuk azt, aki teremtett…
További információkért kattintson a bordó menüpontokra (↓), és nézze meg a lenyíló menüket:
Utunk, a Via Francigena utolsó szakasza, ahol az út elhagyja Toszkánát és belép az ősi Latiumba, a mai Lazio tartományba. Gyaloglásunk a Bolsenai-tóhoz közeli Montefiasconéból indul. Innen dél felé haladva érjük el a több mint 2500 éves megyeszékhelyt, Viterbót. A továbbiakban Rómáig magyarok számára kevésbé ismert, apró, gyakran etruszk eredetű festői olasz kisvárosokat, olajfaligeteket, mogyoróültetvényeket és erdőket érintünk, míg végül megérkezünk a majd’ 3 millió lakosú Örök Városba, ahová minden út – a mi utunk is – vezet.
Zarándoklatunk legszebb pontjai
- Montefiascone: város, panoráma a Bolsenai-tóra
- Via Cassia, a rómaiak által épített, máig használt köves út
- Viterbo: székesegyház és a pápák palotája
- Capranica és Sutri, etruszk eredetű városok
- A gyönyörű közép-olasz dombvidék
- Róma
Az utazási csomag, vagyis az út ára tartalmazza a következőket:
- Utazás repülőgéppel és vonattal
- Legfeljebb 20 kg tömegű repülőgépre feladott poggyász
- Szállás zarándokszállásokon
- Olaszul jól beszélő, az országot ismerő, biztonságot nyújtó zarándoklatvezető
- Csomagszállítás
- Zarándokútlevél és elismerő oklevél
- Minden nap reggeli és szendvicsebéd, valamint három este vacsora
Az út ára nem terjed ki a következőkre
- Utazás az Ön otthona és a Budapest Liszt Ferenc („Ferihegyi”) Repülőtér között
- A többi vacsora
- Biztosítások (betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, valamint igény esetén útlemondási biztosítás)
Az út legalább 6 jelentkező esetén valósul meg.
1. nap: Budapest–Róma–Montefiascone
Távolság: ~950 km | Emelkedés: ~10.000 m, lejtés: ~10.000 m
Budapestről menetrend szerinti repülőgéppel utazunk Rómába, innen pedig vonattal érkezünk az ősi Montefiascone városába. Itt letesszük csomagjainkat a bencés nővérek Szent Péter monostorában, majd felfedezzük a várost, és elköltjük első közös vacsoránkat.
2. nap: Montefiascone–Viterbo
Távolság: 18 km | Emelkedés: 125 m, lejtés: 414 m
Reggel napvilágnál is megcsodáljuk a gyönyörű Montefiasconét, a hegyre épült várost: utunk kiindulópontja egyben csodálatos panoráma a Bolsenai tóra. Első napi szakaszunk kiváló bemelegítés: viszonylag rövid távolságot kell megtennünk, az első 6 km egy folyamatos enyhe lejtő, majd szinte végig szintben haladunk Viterbóig.
A jelenleg nagyjából 70.000 lakosú település a pápák városa, 800 éve több lakosa volt mint Rómának, sőt 1257–1281-ig ez volt kilenc pápa székhelye, és így a katolikus egyház központja. A középkorból egész városnegyedek maradtak meg, amelyeknek a hangulata már önmagában is rabul ejti a látogatót. Ellátogathatunk a dómba (Szent Lőrinc székesegyház) és a sziklánál lévő Szent Ferenc-bazilikába (San Francesco alla Rocca), illetve talán a pápai palotába is bejutunk.
Szállásunk a kapucinus szerzetesek zarándokszállásán lesz, egyszerű körülmények között.
3. nap: Viterbo–Vetralla
Távolság: 18,4 km | Emelkedés: 218 m, lejtés: 252 m
Viterbót az etruszkok által a tufába bevágott úton, a Strada Signorinón hagyjuk el délnyugat felé. Egész nap egyetlen jelentős települést sem érintünk, csupán tanyákat, leghűségesebb társaink pedig az utat számtalan helyen szegélyező, több száz (olykor több ezer) éves olajfák lesznek. A települések hiánya miatt fontos, hogy sok vizet vigyünk magunkkal.
Mai úticélunk, Vetralla, igazi „ódon házas, sikátoros” romantikus olasz városka, amely szintén egy domb tetejére épült. Vetralla érdekessége a „fák házassága”: minden május 8-án ünnepélyesen összeadnak egy cserfát és egy tölgyet a település melletti hegyen álló templom mellett. A szertartás teljesen szabályosan zajlik pappal, közjegyzővel, a város összes polgári és katonai elöljárójának, valamint számtalan lakosnak a tanúsága mellett. A ceremónia eredete mintegy 650 évre nyúlik vissza: a XIV. század közepén ez egy szimbolikus aktus volt, amellyel ünnepélyesen megerősítették a város tulajdonjogát az adott hegy fölött.
Szállásunk a bencés nővérek Béke Királynőjéről nevezett kolostorában van, akik vacsorát is adnak.
4. nap: Vetralla–Sutri
Távolság: 24 km | Emelkedés: 455 m, lejtés: 493 m
A vetrallai indulás után az út enyhén emelkedik az első két órában. Időközben beérünk egy igazi mediterrán erdőbe, ami viszonylag ritka, hiszen a régió meglehetősen sűrűn lakott, így a településeken kívüli útszakaszok is gyakran mezőgazdasági területeken vagy olajfaligeteken vezetnek keresztül.
Utunk kétharmadánál – ha időnk engedi – tartunk egy hosszabb pihenőt Capranicában, egy hegyre épült ékszerdobozban, ahol többek között a középkor egyik legnagyobb költője, Francesco Petrarca is időzött, mintegy 681 évvel előttünk, 1337-ben.
Utunkat röviden déli irányba folytatjuk, majd elérjük a romantikus (kicsit Rám-szakadékhoz vagy Holdvilág-árokhoz hasonló) Mazzano-völgyet, amelyben utunk utolsó kilométerei vezetnek. Mai végállomásunk Sutri, amelyet a legenda szerint maga Saturnus isten (a görög Kronosz) alapított.
Szálláshelyünk a városon kívül, a ferences nővérek vendégházában, a Béke Oázisában lesz.
5. nap: Sutri–Campagnano di Roma
Távolság: 27 km | Emelkedés: 338 m, lejtés: 330 m
A városból kifelé vezető úton megismerkedhetünk az egykori római amfiteátrum maradványaival, majd nekivágunk az eddigi leghosszabb szakasznak. A délelőttöt olívaligetek és mogyoróültetvények között járva tesszük meg, majd megérkezünk az elvileg ősi Monterosiba, amely azonban ma már egy modern városka képét mutatja. Kora délután keresztezzük a Via Amerinát, amely ugyan 2300 éves, ám máig elég jól járható.
Itt már a táj is változatosabb, a különféle mezőgazdasági területeket erdős patakvölgyek szabdalják. Utunk végéhez közelítve megállhatunk egy pihenőre a Treja folyócska vízezése mellett, végül egy rövid ám erős kaptatóval érünk Campagnano di Romába.
Szállásunk a Keresztelő Szent János plébánia ifjúsági házának tetőterében kialakított modern zarándokszállás lesz.
6. nap: Campagnano di Roma–La Storta
Távolság: 22,4 km | Emelkedés: 452 m, lejtés: 559 m
Változatos tájon indulunk, ami már az út adataiból is látszik: a (viszonylag) sok szintkülönbség sok kis dombból és völgyből áll össze. Erdőket és réteket átszelve jutunk Formellóba, amelynek az északi szélén egy rövid időre megállunk a Berkenyés Madonna szentélyénél, amely egy festői szikla tetejére épült. Formello gyönyörű városka, a szintén egy szikla tetejére épült óvárosban megállunk egy pihenőre, majd indulunk tovább.
Klasszikus közép-olasz dimbes-dombos tájon haladunk dél felé, ahol a legelőket mély, erdős szurdokvölgyek szabdalják. Így érünk el Róma előtti utolsó állomásunkra, La Stortába, amely közigazgatásilag már az olasz főváros része. A legenda szerint a ma 20.000 lakosú püspöki székhelyen történt, hogy a Rómába igyekvő Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend alapítójának megjelent Krisztus. A helyet most kis kápolna jelzi, amelyet meglátogathatunk.
Róma előtti utolsó éjszakánkat a Miasszonyunkról nevezett modern vendégházban töltjük, amelyik kinézetére erően emlékeztet a római Szent István Házra.
7. nap: La Storta–Roma
Távolság: 19,3 km | Emelkedés: 253 m, lejtés: 392 m
La Stortából délkelet felé megyünk, sajnos egy darabig az itt már igen forgalmas Via Cassia mellett. A Rómát megkerülő autópályagyűrű körül – mintegy utolsó megpróbáltatásként – viszonylag sok autóval fogunk találkozni, ám utána újra ligetes tájon haladunk egészen a Monte Mario városrészig, illetve dombig, ahonnan pazar kilátás tárul elénk: lábunk előtt hever az Örök Város. Szokásunkkal ellentétben a domb tövében letesszük hátizsákjainkat a szállásunkon, egy nagy zarándokközpontban, és az utolsó mérföldeket immár könnyebb felszereléssel tesszük meg.
Az utolsó 2,5 kilométer nyílegyenesen vezet a Viale Angelicón, hogy végül a Szent Péter térre érkezve minket is körülöleljen Bernini négyes oszlopsora, és elénk táruljon a Szent Péter-bazilika. Az útért való hálaadás és egy rövid pihenő után egy közeli utcában átvesszük a zarándokokleveleket.
A nap hátrelévő megmártózunk a római forgatagban, ami évszázadok óta mindenkit rabul ejt.
8. Róma–Budapest
Távolság: 950 km
Rómára mindössze néhány óránk maradt, amit ki-ki saját kedve szerint tölthet el. Ezt követően kiballagunk a repülőtérre, ahonnan másfél óra repülés után Budapesten landulunk: búcsút veszünk egymástól, s ki-ki elindul saját élete zarándokútján…
Ez akkor most mennyiben kirándulás és mennyiben turizmus?
Abban hiszünk, hogy az ember egy. Személyiségünk testi, lelki, szellemi, társas, érzelmi részeit nem lehet – de legalábbis nem érdemes – tartósan elválasztani egymástól. Az út zarándoklat: gyalogosan haladunk, egyszerű, általában egyház által működtetett szállásokon alszunk, egyszerűen élünk, a napot (fakultatív) elmélkedéssel kezdjük és zárjuk, benézünk templomokba. Ugyanakkor Itália a spirituális élményeken túl is rengeteget tud kínálni, így – ha már ott járunk – más kulturális, épített és természeti kincsekre is nyitva tartjuk a szemünket.
A lelki és a világi dimenzió egyensúlyát mindenki magának teremti meg. Senkinek nem kötelező a reggeli vagy esti áhítatokon részt venni, templomokba betérni. Másrészt – ha erre van igénye – akár az általunk felajánlottnál hosszabban is elmélkedhet, imádságosabb lélekkel is róhatja a mérföldeket. A helyszínen igyekszünk mindenkinek az igényeit figyelembe venni, legyen az bármilyen is.
Mi a helyzet a biztosítással?
A biztosításról mindenki maga gondoskodik. Ennek két módja lehet
Utasbiztosítás
A Pannon Pilgrim partnere az Európai Utazási Biztosító, amelynél többféle utazási biztosítást is köthetünk. A biztosítás különféle egészségügyi problémák és balesetek mellett más kár esetén is tartalmazhat kártérítést (pl. poggyász ellopása stb.). A kártérítés mértéke korlátozott, ezt részletesen a biztosítási feltételek tartalmazzák, amelyet mindenképpen ajánlott alaposan átolvasni (még akkor is, ha nem túlzottan szívderítő olvasmány). Biztosítását megkötheti az alábbi képre kattintva:
Európai Egészségbiztosítási Kártya
Ez tulajdonképpen egy az egész Európai Unióra érvényes TAJ-kártya. Előnye, hogy korlátlan mértékben fedezi a sürgős esetben felmerülő orvosi költségeinket. Azt, hogy mi a sürgős, a helyi (esetünkben olasz) orvos állapítja meg. Előfordulhat, hogy – a helyi állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint – a helyszínen meg kell előlegeznünk az orvosi költséget vagy önrészt kell fizetnünk, azonban ezeket a költségeket az adott ország egészségbiztosítója később elrendezi a magyar Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (az OEP utódja). A kártya olaszországi használatáról itt olvashat bővebben.
A fent említett utasbiztosításhoz képest hátránya, hogy másra (pl. poggyászkár) nem terjed ki, ill. előfordulhat, hogy a fedezett sürgős orvosi kezelések köre is szűkebb.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya ingyen igényelhető a kormányablakokban vagy az interneten.
Természetesen akár mindkét biztosításfajtáról is gondoskodhatunk magunknak.
Mi lesz, ha későn derül ki, hogy mégsem tudok eljönni?
Az Ön által aláírt utazási szerződés szerint bármikor visszaléphet, és az út összegéből annyit kap vissza, amennyit a Pannon Pilgrim még nem költött el (pl. használt fel vagy utalt át előlegként szállásoknak).
Ha tart attól, hogy az utolsó pillanatban kényszerül elállni az úttól, ám ennek anyagi terheit nem szívesen vállalja, köthet ún. útlemondási vagy sztornóbiztosítást. Az EUB-nél ez úgy működik, hogy az adatok megadása után a kiegészítők között bejelölheti, hogy kér-e ilyen lehetőséget is az utasbiztosításhoz.
Mennyire nehéz a terep?
A terep általában nem nehéz, körülbelül megfelel egy hazai középhegységben tett nem túl fárasztó túrának: az utak jól jelzettek, jó minőségűek, a szintkülönbség nem nagy (bár akadnak meredek szakaszok).
Milyen időre számíthatunk?
Az időjárás április-májusban szinte megegyezik a magyarországival. Szeptember-októberben általában valamivel melegebb van, mint akkor itthon.
Csomagunk véglegesítését megelőzően – az indulás előtti napon – érdemes vetni egy pillantást a helyi időjárás-előrejelzésre:
Olaszország > Lazio tartomány > Viterbo megye
Hogyan fogunk étkezni? Mennyi ételt vigyek?
Reggelit vagy a szálláson kapunk vagy egy közeli hamisítatlan olasz „bar”-ban (kávézóban) költjük el. Ez általában egy jó olasz cappuccinót és némi péksüteményt jelent.
Az ebédről szintén az adott nap reggelén gondoskodunk: általában egy-két péksüteményt és némi gyümölcsöt veszünk, amit út közben fogyasztunk el. A reggeli és az ebéd költsége benne foglaltatik az út árában.
Három este vacsorát is kapunk (ami szintén benne van az utazási csomagban), a többi este pedig egy helyi kisvendéglőben költjük el az étkezésünket, amit ki-ki maga finanszíroz. Egy-egy vacsora körülbelül 20€-ba kerül, tehát az étkezésre érdemes nagyjából 100€-t magunkkal hozni.
Milyenek lesznek a szállások?
Szállásaink változatosak: az egyszerű, emeletes ágyas zarándokszállástól a vendégházakig számos szállásformát ki fogunk próbálni. A változatosságnak az az oka, hogy a Via Francigena egyelőre viszonylag kevéssé épült ki, a zarándokok száma évente csupán néhány tízezerre tehető, ami a töredéke pl. a spanyolországi Camino látogatottságának. Ezért viszont szállásokból is kisebb a választék, nagyon olcsó, nagyon egyszerű zarándokszállás kevés van.
Fontos, hogy hozzunk hálózsákot, mert a szállások egy részén nem kapunk ágyneműt.
Mennyi ruhát vigyek?
Ruhatárunk legyen változatos, és öltözködjünk rétegesen. Egy-két kilométer folyamatos gyaloglás után bemelegszik a szervezet, így még viszonylag hűvös időben is lekívánkozhat rólunk a dzseki vagy a pulóver. Ha viszont megállunk pihenni vagy étkezni, akkor egy idő után fázni kezdünk.
Mosni legfeljebb kézzel tudunk, és csak jó időben érdemes, amikor megszáradnak a ruhák. Cserébe valószínűleg kevéssé fogunk izzadni, és a sár is csak térd alatt piszkít össze (amit viszont este ki lehet öblíteni a nadrágból, mert a nadrágszár könnyen szárad).
Fontos a jó esőkabát, és az, hogy a csomagunk is száraz maradjon (vagy saját, nagy poncsószerű esőköpenyünk alatt, vagy egy hátizsákra húzható esővédő segítségével). Mi magunk sokkal könnyebben és gyorsabban száradunk meg, mint a hátizsákunkban esetleg elázott ruhánk (papírokról, fényképezőgépről nem is beszélve).
Milyen idegennyelv-tudásra van szükség?
A zarándoklatvezető nagyon jól tud olaszul, így résztvevőként semmilyenre.
Milyen legyen a cipőm?
A bakancs jó meleg és biztosan tartja a bokánkat, így erősen megfontolandó. Egy jó túrabakancs azonban nem csekély kiadás, és ha egyébként nem használjuk, akkor egy erősebb tornacipőben is nekivághatunk az útnak, bár ez esőben nem fogja szárazon tartani a lábunkat.
A túraszandál nyáron jó lehetőség lehet, tavasszal és ősszel azonban már fázhatunk benne, és – a nyáriakkal ellentétben – az őszi esők sem feltétlenül kellemesen hűtik a lábunkat. Szeptember vége a nyár és az ősz határa.
Mindenképpen fontos, hogy a lábbelit ne a zarándoklaton szokja meg a lábunk, mert egy új cipő könnyen feltörheti a lábunkat a hosszú úton.
Mit vigyek még magammal?
Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, azonban itt adunk némi segítséget, illetve elolvashatja/kinyomtathatja ezt a listát is. Fontos, hogy mindent be tudjunk tenni egyetlen hátizsákba. Tapasztalt gyaloglók szerint, „ha a kezünkben is van valami, akkor már túl sok a holmink”.
Mielőtt elindulnánk, javasolt a hátizsákkal körbejárni a lakást vagy az udvart, és elképzelni, hogy mennyire lesz kényelmes mindezt kilométereken át hordoznunk.
Csomagunkat ugyan a mikrobusz szállítja, ám annak kapacitása is véges, ráadásul a zarándoklaton egyszerűségre törekszünk, ezért igyekezzünk kevés holmit hozni, akár azon az áron is, hogy nem mindennap tudunk friss, tiszta ruhát felölteni.
Hogyan fog kinézni egy napunk?
Reggel felkelünk, megreggelizünk, majd csomagunkat betesszük a mikrobuszba. Egy rövid ima vagy elmélkedés után a zarándoklatvezetővel megbeszéljük, hogy mi minden várható az úton és hol lesznek a találkozási pontok. Ez után a csoport tagjai elindulnak gyalog, csomagjaik pedig a busszal.
A nap során néhány alkalommal találkozik a mikrobuszt vezető zarándoklatvezető és a csoport. Ezeket a találkozásokat igyekszünk szép helyekre tenni, ahol meg lehet pihenni vagy ebédelni a magunkkal hozott gyümölcsből, szendvicsekből. A szállást általában késő délutánra érjük el: elhelyezkedünk, felfrissülünk, és megvacsorázunk.
Esőben is gyaloglunk?!
Attól függ, mekkora az az eső.
Egy heves zivatarban (akár esőkabátban is) bőrig áznánk, viszont egy-két óra alatt elvonul, így inkább egy fedett helyen kivárjuk, míg újra kisüt a nap. A zápor és a zivatar mindazonáltal inkább nyári „műfaj”, ősszel ritka.
Ha kitartóbb esővel találkozunk, akkor viszont megyünk, hiszen estére el kell érnünk a szállásunkat. Vigasztalásul: az egész napos esők általában nem túl hevesek, gyakran éppen csak csöpörögnek; este pedig vár a kényelmes, meleg szállásunk, ahol bizton megszárítkozhatunk.
Beülhetek-e az autóba, ha nagyon elfáradtam?
Igen, bár a zarándoklat élménye teljesebb, ha az utat gyalog tesszük meg.
Mennyit fogunk látni Rómából?
Sajnos nem sokat…
Az utat úgy állítottuk össze, hogy – átlagos szabadságot és pénzügyi erőforrásokat figyelembe véve – egy bő hét alatt is maradandó élményt nyújtson, a gerince pedig a zarándoklat gyalogos része. Ennek megfelelően Rómára csak egy szűk napunk marad, ami ki-ki saját elképzelései szerint használhat föl: nyakába veszi a várost, vagy egyszerűen leül egy szép helyen, és élvezi az Örök Város hangulatát.
Zarándoklatvezető: Babos Gábor, +36 70 55 40 169
Több mint negyed évszázada cserkészkedem, így hosszasan tudok mesélni rövidebb-hosszabb kirándulásokról, túrákról, zarándoklatokról. Ráadásul eredeti végzettségem olasz szakos tanár, így természetesen jól tudok olaszul, és az országnak is nagy rajongója vagyok. Alig van olyan sarka az olasz csizmának, ahol ne fordultam volna meg az elmúlt évtizedekben.
Mindezeket figyelembe véve már nagyon várom, hogy útra keljünk a Via Francigenán, és számos festői domb és kisváros után az elmúlt kétezer év megannyi zarándokának nyomdokaiba lépve koptathassuk Róma utcáit.
Olaszosan: „ci vediamo”, találkozunk!
Szakmai partnerünk és fényképek
Associazione Camminando sulla Via Francigena
és Cristina Menghini