Szent Ferenc nyomdokain Riminitől Toszkánáig

Földről az égbe:
Assisi Szent Ferenc nyomdokain Riminitől La Vernáig és Firenze

„Isten arra hívott, hogy boldogok legyünk, sőt: hogy daloljunk az örömtől!”

Assisi Szent Ferenc (1181–1226)

[rev_slider alias=”rimini-la-verna”]

Szent Ferenc követése az Adriától az Appenninekbe

  •    Időtartam: 8 nap (7 éjszaka)
  •    Dátumok: 2019-ben új időpont
  •    Útvonal: Rimini–San Leo–La Verna–Firenze
  •    Távolság: kb. 110 km (~22 km/nap)
  •    Elhelyezés: kolostorokban, vendégházakban
  •    Ellátás: önellátás
  •    Ár: 199.000 Ft/fő
  •    Telefon: 70 / 55-40-169

Nem kell katolikusnak, de még hívőnek sem lennünk, hogy Assisi Szent Ferencet ismerjük és felnézzünk rá, akár csak követőire Kapisztrán Szent Jánostól Böjte Csabáig. Bár a zaránadokút viszonylag új, gyökerei ősiek: Ferenc valóban járt ezen a tájon, amint ezt korabeli dokumentumok is igazolják, szellemisége pedig máig áthatja a vidéket, különösen a Verna-hegyet (magyarosan Alvernát), ahol a korabeli források szerint megkapta Krisztus sebeit, a stigmákat.

Mindezt a lelkiséget csodálatosan kiegészíti a helyszín: az Adriai-tengertől az Appenninek lejtőin Toszkánába vezető ősi út.

Gyaloglás közben van időnk. Van időnk pihenni. Van időnk gyönyörködni a varázslatos olasz tájban, a dombokban, a ciprusokban. Van időnk megállni az ezredéves városkák főterén. És van időnk önmagunkra, van időnk kérdéseket feltenni, és a kérdéseinkre választ találni. És talán van időnk arra is, hogy meghalljuk azt, aki teremtett…

További információkért kattintson, és görgessen lejjebb:

Az Adriai-tenger partjáról, Riminiből indulunk nyugat felé, fel az Appenninekbe: néhány nap alatt festői városkák, erdők és rétek alatt elérjük a Verna-hegyet, amely több száz éve a ferences lelkiség egyik központja.

Zarándoklatunk legszebb pontjai

  • Rimini ismeretlen arca: Tempio Malatestiano (az olasz reneszánsz egyik fő műve), Szent Klára-templom
  • Verucchio: ferences kolostor, kerengőjében az állítólag Ferenc által ültetett (de bizonyosan korabeli) ciprussal
  • San Leo: erőd, belváros
  • Az Appenninek
  • La Verna (magyarosan Alverna): Ferenc által alapított hegyi remeteség, ahol a szent személyesen sokat és szívesen időzött

Az utazási csomag, vagyis az út ára tartalmazza a következőket:

  • Utazás (Budapest–Bologna repülőjegy, valamint helyi vonat- és buszközlekedés)
    1 db feladott poggyászt személyenként (max. 20 kg) – egyéb részletek a légitársaság feltételei szerint
  • Szállás, többnyire egyszerű szállásokon
  • Olaszul jól beszélő, az országot ismerő, biztonságot nyújtó zarándokvezető
  • Elismerő oklevél

Az út ára nem terjed ki a következőkre

  • Utazás az Ön otthona és a Budapest Liszt Ferenc („Ferihegyi”) Repülőtér között
  • Étkezések
  • Biztosítások (betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, valamint igény esetén útlemondási biztosítás)

Az út legalább 6 jelentkező esetén valósul meg.

Figyelem! Az út ára a repülőjegyek árának függvényében – különösen az út időpontjának közeledtével – emelkedhet.

1. nap (Budapest–Rimini)

Távolság: ~810 km | Emelkedés: ~11.000 m, lejtés: ~11.000 m

Ha a közlekedés a tervek szerint alakul, délután 4 órára Riminiben vagyunk, és holmink letétele után nyakunkba vesszük a várost. A település sokak fejében csupán egy üdülőhely, amolyan tengerparti Siófok, pedig már a római korban is jelentős város volt, és gyönyörű történelmi központja van.

Mindenképpen megtekintésre érdemes a dóm, vagyis Tempio Malatestiano, a Quattrocento, vagyis a 15. századi olasz reneszánsz építészet egyik remekműve, valamint Augustus császár diadalíve. Este fakultatív módon részt vehetünk egy pünkösdvasárnapi szentmisén.

Oldal tetejére ↑

2. nap (Rimini–Villa Verucchio)

Távolság: 22,4 km | Emelkedés: 222 m, lejtés: 140 m

Indulásként a városban meglátogatjuk a Szent Klára templomot, ahol valószínűleg Szent Ferenc is eltöltött egy kis időt. Riminit magunk mögött hagyva utunk emelkedni kezd, és nem sokára elérjuk a Santa Maria delle Grazie kegyhelyet, amelyet a minoriták, az egyik ferences szerzet tagjai működtetnek.

Az utunk során is érintett Vergianóban Ferenc állítólag kapott egy ciprusfából készült vándorbotot a vendéglátóitól, amelyet mai napi végállomásunkon, Villa Verucchióban – évezredes élő ciprusfaként – meg is csodálhatunk.

Szállásunk itt lesz, a hagyomány szerint 1215 körül Ferenc által alapított Szent Kereszt kolostorban.

Oldal tetejére ↑

3. nap (Villa Verucchio–San Leo)

Távolság: 21,8 km | Emelkedés: 705 m, lejtés: 204 m

Az előző napihoz hasonlóan ma is javarészt a Marecchia folyó völgyében haladunk fölfelé. Indulás után egy fél órával – ha van kedvünk – tehetünk egy rövid kitérőt a hegytetőre épült, festői Verucchio városkába. Nagyjából két óra múlva (ha nem túl magas a vízállás, és át tudunk kelni a gázlón) megállunk az ódon Madonna di Saianói kegyhelynél, majd – újabb pár kilométerrel később – búcsút intünk a folyónak.

Az út emelkedéséért kárpótol a szemünk elé táruló, egészen a tengerig nyúló panoráma, másik irányba pedig már láthatjuk mai úti célunkat romantikus San Leo városkát, illetve az „Alvó püspök”-hegyet, amelynek félreismerhetetlen alakja évszázadokig fontos igazodási pont volt az Adriai-tengergől gyalogosan Rómába igyekvőknak. San Leo előtt még betérünk a román stílusú – szintén ferences – Sant’Igne kolostorba, majd elfoglaljuk szállásunkat.

Oldal tetejére ↑

4. nap (San Leo–Sant’Agata Feltria)

Távolság: 18 km | Emelkedés: 125 m, lejtés: 414 m

San Leo szépsége Itáliaszerte híres – ez pedig nagy szó – így még reggel igyekszünk szerét ejteni, hogy legalább a várat megtekinthessük, ahol többek között a legendás kalandor és alkimista Cagliostro is raboskodott.

Utunk egy hosszú lejtővel kezdődik, amelynek végén újfent lejutunk Marecchia völgyébe, Novafeltriába. A szép városkában tartunk egy rövid pihenőt, majd – immáron a folyó bal partján – fölfelé indulunk tovább. Utunk folyamatosan emelkedik, ezért azonban kárpótol, hogy gyakran hegygerinceken vezet, ahonnan sok helyen gyönyörű kilátás tárul elénk.

Sant’Agata Feltriába a szomszédos dombról ereszkedünk le, és közben megállunk az egymástól kőhajításnyira épült férfi (kapucinus) és női (klarissza) ferences kolostorban is. Előbbi eredete a hagyomány szerint Szent Ferencre vezethető vissza, aki talán 1213-ban járt itt (bár a mostani kolostor a 16 században épült), az utóbbi pedig a – az Assisi melletti San Damianói után – a második legrégebbi klarissza kolostor: Szent Ágnes, Szent Klára testvére alapította 1218-ban.

A városka igazi nevezetessége a fölé magasodó, máig tökéletes épségű 15. század végi erőd, amelyet szintén megnézünk, ha időnk és energiánk engedi, miután hátizsákunkat a ferenceseknél letettük.

Oldal tetejére ↑

5. nap (Sant’Agata Feltria–Balze)

Távolság: 22,2 km | Emelkedés: 1178 m, lejtés: 678 m

A települést elhagyva lassan megváltozik a táj: az eddig megszokott erdős középhegységet felváltja a magashegységek jellegzetes világa csenevészebb fákkal, olykor kopár hegygerincekkel. Utunk kétharmadánál lépjük át először az 1000 méteres tengerszint feletti magasságot, és a továbbiakban nagyjából itt is maradunk.

A mai nap nagyon alkalmas az elmélyedésre, hiszen jószerével egész nap nem érintünk települést. Úti célunk előtt pár kilométerrel a Szent Alberik remeteség mellett visz el utunk: a létesítmény meglehetősen régi, 1043-ban már írások említik, és a legenda szerint maga Szent Romuáld alapította.

Szállásunk Balze egy vendégházában lesz.

Oldal tetejére ↑

6. nap (Balze–La Verna)

Távolság: 23 km | Emelkedés: 810 m, lejtés: 720 m

A mai nap 1000 méter alá csupán egyszer megyünk, 1200 méter fölé ellenben háromszor is. Nagyjából félúton átlépjük az Appenninek fő gerincét, és egyben a vízválasztót: innen kezdve a patakok és folyó már nem az Adria, hanem a Tirrén-tenger felé igyekeznek. Közéjük tartozik Róma folyója, a Tiberis (olaszul Tevere), amelyet kis patakként fogunk átlépni.

Számos emelkedő és lejtő után érkezünk meg La Verna (magyarosan Alverna) hegyére, amely a ferences lelkiség egyik legfontosabb központja. A hegyet Ferenc adományként kapta egy romagnai gróftól, és kis remetelakot épített rajta. Később állítólag itt kapta meg a stigmákat, vagyis Krisztus sebeit a kezén és a lábán, amelyeket azután földi életének végéig viselt, mint az Úr iránta való szeretetének legfőbb jelét.

Az éjszakát a hegyen kialakított zarándokszálláson töltjük.

Oldal tetejére ↑

7. nap (La Verna – Firenze)

A hegyről lejőve busszal a megyeszékhelyre, Arezzóba utazunk ahonnan vonattal Firenzébe megyünk; előreláthatóan késő délelőtt foglaljuk el szállásunkat, egy egyszerű firenzei vendégházat.

A toszkán fővárosban heteket el lehet tölteni templomok, műemlékek és műkincsek csodálásával, vagy egyszerűen csak az ódon utcácskákon sétálgatva, egy-egy kávézóban („bar”-ban) hamisítatlan olasz eszpresszót vagy (szigorúan csak reggel) cappuccinót ízlelgetve. A napi program ezért fakultatív: aki szeretne csatlakozhat a zarándoklat vezetőjéhez, vagy maga indulhat a város felfedezésére. Valószínűleg körülbelül a következőket fogjuk megnézni: Santa Maria del Fiore (dóm), Santa Croce (Szent Kereszt-templom), és a Szent Márk domonkos kolostor Beato Angelico freskóival.

Oldal tetejére ↑

8. nap (Firenze–Budapest)

Egy korai ébresztő után vonattal utazunk Bolognáig, majd repülőgéppel térünk haza.

Oldal tetejére ↑

Gy.i.k. avagy gyakran ismétlődő kérdések

Mennyire nehéz az út?

A napi szakaszok nem túl hosszúak, és nagyjából egyenlőek, ami könnyíti az utat. A szintkülönbség ugyanakkor – különösen a gyaloglás negyedik napján – viszonylag jelentős, hiszen magasabbra megyünk, mint a Kékestető. Az út nehézsége tehát egyáltalán nem extrém, mindazonáltal viszonylag jó kondíciót kíván. Egyértelműen nehezebb, mint a Via Francigena.

Ez akkor most mennyiben kirándulás és mennyiben turizmus?

Abban hiszünk, hogy az ember egy. Személyiségünk testi, lelki, szellemi, társas, érzelmi részeit nem lehet – de legalábbis nem érdemes – tartósan elválasztani egymástól. Az út zarándoklat: gyalogosan haladunk, egyszerű, általában egyház által működtetett szállásokon alszunk, egyszerűen élünk, a napot (fakultatív) elmélkedéssel kezdjük és zárjuk, benézünk templomokba. Ugyanakkor Itália a spirituális élményeken túl is rengeteget tud kínálni, így – ha már ott járunk – más kulturális, épített és természeti kincsekre is nyitva tartjuk a szemünket.

A lelki és a világi dimenzió egyensúlyát mindenki magának teremti meg. Senkinek nem kötelező a reggeli vagy esti áhítatokon részt venni, templomokba betérni. Másrészt – ha erre van igénye – akár az általunk felajánlottnál hosszabban is elmélkedhet, imádságosabb lélekkel is róhatja a mérföldeket. A helyszínen igyekszünk mindenkinek az igényeit figyelembe venni, legyen az bármilyen is.

Oldal tetejére ↑

Mi a helyzet a biztosítással?

A biztosításról mindenki maga gondoskodik. Ennek két módja lehet

Utasbiztosítás

A Pannon Pilgrim partnere az Európai Utazási Biztosító, amelynél többféle utazási biztosítást is köthetünk. A biztosítás különféle egészségügyi problémák és balesetek mellett más kár esetén is tartalmazhat kártérítést (pl. poggyász ellopása stb.). A kártérítés mértéke korlátozott, ezt részletesen a biztosítási feltételek tartalmazzák, amelyet mindenképpen ajánlott alaposan átolvasni (még akkor is, ha nem túlzottan szívderítő olvasmány). Biztosítását megkötheti az alábbi képre kattintva:

EUB utasbiztosítás

Európai Egészségbiztosítási Kártya

Ez tulajdonképpen egy az egész Európai Unióra érvényes TAJ-kártya. Előnye, hogy korlátlan mértékben fedezi a sürgős esetben felmerülő orvosi költségeinket. Azt, hogy mi a sürgős, a helyi (esetünkben olasz) orvos állapítja meg. Előfordulhat, hogy – a helyi állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint – a helyszínen meg kell előlegeznünk az orvosi költséget vagy önrészt kell fizetnünk, azonban ezeket a költségeket az adott ország egészségbiztosítója később elrendezi a magyar Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (az OEP utódja). A kártya olaszországi használatáról itt olvashat bővebben.

A fent említett utasbiztosításhoz képest hátránya, hogy másra (pl. poggyászkár) nem terjed ki, ill. előfordulhat, hogy a fedezett sürgős orvosi kezelések köre is szűkebb.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya ingyen igényelhető a kormányablakokban vagy az interneten.

Természetesen akár mindkét biztosításfajtáról is gondoskodhatunk magunknak.

Oldal tetejére ↑

Mi lesz, ha későn derül ki, hogy mégsem tudok eljönni?

Az Ön által aláírt utazási szerződés szerint (amely egy kormányrendeletre alapul) az utat megelőző 60. napig minden következmény nélkül visszaléphet, a befizetett teljes összeget visszakapja. Ha ennél később lép vissza, akkor az út díjának egy része (az út időpontjához közeledve fokozatosan egyre nagyobb része) nem jár vissza, hiszen az utazási irodának is vannak költségei (pl. szállásfoglalás, repülőjegy, vonatjegy megvétele stb.), amelyeket már nem tud visszaigényelni.

Ha tart attól, hogy az utolsó pillanatban kényszerül elállni az úttól, ám ennek anyagi terheit nem szívesen vállalja, köthet ún. útlemondási vagy sztornóbiztosítást. Az EUB-nél ez úgy működik, hogy az adatok megadása után a kiegészítők között bejelölheti, hogy kér-e ilyen lehetőséget is az utasbiztosításhoz.

Oldal tetejére ↑

Mennyire nehéz a terep?

A terep általában nem nehéz, körülbelül megfelel egy hazai középhegységben tett nem túl fárasztó túrának: az utak általában jól jelzettek, jó minőségűek, a szintkülönbség nem kimerítő.

Oldal tetejére ↑

Milyen időre számíthatunk?

Az időjárás április-májusban szinte megegyezik a magyarországival. Szeptember-októberben általában valamivel melegebb van, mint akkor itthon.

Csomagunk véglegesítését megelőzően – az indulás előtti napon – érdemes vetni egy pillantást a helyi időjárás-előrejelzésre
(Olaszország > Toscana tartomány > Arezzo megye).

Oldal tetejére ↑

Hogyan fogunk étkezni? Mennyi ételt vigyek?

Egy-két szálláson kapunk reggelit, ami benne van az utazási csomag díjában, de ez a ritkább eset. A többi étkezést mindannyian a saját költségvetésünkből oldjuk meg.

Amikor nem kapunk reggelit, akkor azt egy helyi pékségben vagy hamisítatlan olasz „bar”-ban (kávézóban) érdemes megejteni, ahol egyúttal érdemes néhány szendvicsre is szert tenni, hiszen ebédidőben úton leszünk. Naponta egy meleg étel mindenképpen ajánlott, amit este költhetünk el egy kisvendéglőben, miután a szálláson letettük a csomagunkat. Az étkezésre érdemes naponta 25-30 € költséggel számolni.

Oldal tetejére ↑

Mennyi ételt vigyek otthonról?

Ne sokat, hogy minél könnyebb legyen a csomag, raádásul az élelmiszerek többsége gyorsan megromlik. Az éjszakákat olasz városkákban töltjük, ahol van bolt vagy pékség, ahol reggelenként bevásárolhatunk a napra pl. pékáruból. A bolti árak alig magasabbak az itthoniaknál, nem érdemes egy egész éléskamrát a hátunkon cipelni. Ha vasárnap reggel nem lesz nyitott bolt, arról idejekorán tájékoztatunk mindenkit.

Oldal tetejére ↑

Milyenek lesznek a szállások?

Szállásaink meglehetősen változatosak: az egyszerű, emeletes ágyas zarándokszállástól a vendégházakig számos szállásformát ki fogunk próbálni. A változatosságnak az az oka, hogy ez a zarándokút viszonylag kevéssé épült ki, a zarándokok száma évente csupán néhány százra tehető, ami a töredéke pl. a spanyolországi Camino látogatottságának. Így az út mentén fellelhető szálláshelyek többsége is kereskedelmi jellegű, klasszikus zarándokszállás kevés van.

Fontos, hogy hozzunk hálózsákot, mert a szállások egy részén nem kapunk ágyneműt.

Oldal tetejére ↑

Mennyi ruhát vigyek?

Hátunkon hordozott ruhatárunk legyen változatos, és öltözködjünk rétegesen. Egy-két kilométer folyamatos gyaloglás után bemelegszik a szervezet, így még viszonylag hűvös időben is lekívánkozhat rólunk a dzseki vagy a pulóver. Ha viszont megállunk pihenni vagy étkezni, akkor egy idő után fázni kezdünk.

Mosni legfeljebb nyáron lesz lehetőségünk, hiszen tavasszal és ősszel viszonylag lassan száradnak a ruhák. Cserébe valószínűleg nem fogunk izzadni, és a sár is csak térd alatt piszkít össze (amit viszont este ki lehet öblíteni a nadrágból).

Fontos a jó esőkabát, és az, hogy a csomagunk is száraz maradjon (vagy saját, nagy poncsószerű esőköpenyünk alatt, vagy egy hátizsákra húzható esővédő segítségével). Mi magunk sokkal könnyebben és gyorsabban száradunk meg, mint a hátizsákunkban esetleg elázott ruháink (papírokról, fényképezőgépről nem is beszélve).

Oldal tetejére ↑

Milyen idegennyelv-tudásra van szükség?

A zarándoklatvezető nagyon jól tud olaszul, így résztvevőként semmilyenre. Az olasz nyelv ismerete természetesen nem hátrány, és az angolé sem, bár az átlagolasz csak kicsit tud jobban angolul, mint az átlagmagyar.

Oldal tetejére ↑

Milyen legyen a cipőm?

A bakancs jó meleg és biztosan tartja a bokánkat, így erősen megfontolandó. Egy jó túrabakancs azonban nem csekély kiadás, és ha egyébként nem használjuk, akkor egy erősebb tornacipőben is nekivághatunk az útnak, bár ez esőben nem fogja szárazon tartani a lábunkat.

Hegyekbe megyünk, így a túraszandál nem ajánlatos viselet.

Mindenképpen fontos, hogy a lábbelit ne a zarándoklaton szokja meg a lábunk, mert egy új cipő bizony egykönnyen feltörheti a lábunkat a hosszú úton.

Oldal tetejére ↑

Mit vigyek még magammal?

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, azonban itt adunk némi segítséget, illetve elolvashatja/kinyomtathatja ezt a listát is. Fontos, hogy mindent be tudjunk tenni egyetlen hátizsákba. Tapasztalt gyaloglók szerint, „ha a kezünkben is van valami, akkor már túl sok a holmink”.

Mielőtt elindulnánk, javasolt a hátizsákkal körbejárni a lakást vagy az udvart, és elképzelni, hogy mennyire lesz kényelmes mindezt kilométereken át hordoznunk.

Oldal tetejére ↑

Esőben is gyaloglunk?!

Attól függ, mekkora az az eső.

Egy heves zivatarban (akár esőkabátban is) bőrig áznánk, viszont egy-két óra alatt elvonul, így inkább egy fedett helyen kivárjuk, míg újra kisüt a nap. A zápor és a zivatar mindazonáltal inkább nyári „műfaj”, ősszel ritka.

Ha kitartóbb esővel találkozunk, akkor viszont megyünk, hiszen estére el kell érnünk a szállásunkat. Vigasztalásul: az egész napos esők általában nem túl hevesek, gyakran éppen csak csöpörögnek; este pedig vár a kényelmes, meleg szállásunk, ahol bizton megszárítkozhatunk.

Oldal tetejére ↑

Mennyit fogunk látni Firenzéből?

Egy teljes nap alatt viszonylag teljes benyomást szerezhetünk a városról. Firenze ugyanakkor a kulturális örökség olyan bőségével rendelkezik, amelynek alapos megismeréséhez hónapok kelle(né)nek…

Oldal tetejére ↑

Babos Gábor

Zarándokvezető: Babos Gábor

Több mint negyed évszázada cserkészkedem, így hosszasan tudok mesélni rövidebb-hosszabb kirándulásokról, túrákról, zarándoklatokról. Ráadásul eredeti végzettségem olasz szakos tanár, így természetesen jól tudok olaszul, és az országnak is nagy rajongója vagyok. Alig van olyan sarka az olasz csizmának, ahol ne fordultam volna meg az elmúlt évtizedekben.

Szent Ferenc nyomában járva Itália egy a magyar utazók számára szinte teljesen ismeretlen táját ismerhetjük meg, és egyúttal a ferenci lelkiségben is elmélyülhetünk: ez a kettő egyenként is élmény, együttesen pedig még inkább.

Hívjon fel, ha kérdése van az útról: 70 / 55-40-169

Találkozunk nyáron!


Leave a Reply