Szűz Mária számára nem volt ismeretlen sem az utazás, sem a szemlélődés. Az angyali üdvözlet után felkerekedik, hogy Hebronban találkozzon idősebb rokonával, Erzsébettel. Férjével, Józseffel együtt később Betlehembe megy a népszámlálás parancsának engedelmeskedve, ahol világra hozza gyermekét, Jézus Krisztust. Majd Heródes haragjától elmenekülve Egyiptomba költöznek, végül Názáretbe térnek vissza. Az egyik jeruzsálemi zarándoklatáról az evangéliumok is beszámolnak: József és Mária már hazafelé menet veszik észre, hogy gyermekük lemaradt. Sietve és aggódva térnek vissza a Templomba, ahol csodálkozva látják a tizenkét éves Jézust a templom bölcseivel beszélgetni.
Jézus hároméves tanítói útján is fel-feltűnik (pl. Jézus első csodatételénél, a kánai menyegzőn), ott van Jézus halálakor a keresztfa alatt, vagy később a Szentlélekre váró apostolok között. Számunkra, magyarok számára személye azért is jelentős, mert államalapító királyunk, I. (Szent) István halála közeledtével a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel a Magyar Királyságot 1038-ban: így lett Mária az ország védőszentje (Tours-i Szent Mártonnal együtt) és egyben oltalmazója, patrona patriae.
A Mária út megálmodói egy olyan zarándokutat kívántak létrehozni a Camino de Santiago mintája alapján, amely elsősorban Közép-Európa népeit köti össze a Mária-kegyhelyek összekapcsolásával. Így kezdett kiépülni a Mária út az ausztriai Mariazell és a romániai Csíksomlyó között 2006-tól kezdődően. Ez az 1350 km-es útvonal már teljesen elkészült, jellegzetes, lila színű, M betűt mintázó turistajeléről jól felismerhető.
Jelenleg az északi-déli, kb. 1450 km hosszú Mária út kiépítése zajlik, amely szintén két kiemelkedő kegyhelyet, a lengyelországi Częstochowát és a bosznia-hercegovinai Međugorjét kívánja összekötni. A két zarándokút mindenki számára nyitott, ugyanakkor jellegükből fakadóan Közép-Európa keresztény hagyományait, illetve az itt élők kultúráját szeretnék megmutatni az idelátogató zarándokoknak. A nyugati-keleti útvonal középső szakasza, kb. 750 km Magyarországon keresztül vezet. Különlegessége tehát a magyarországi zarándokútnak, hogy bár magyar kezdeményezésre épült, de egyik végcélja, végállomása sincs az ország területén.
A magyarországi Mária út az ország nyugati (Kőszeg) és keleti szélét (Bátorliget) köti össze, kb. 750 km hosszúságban. A zarándokút kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy nemcsak a táj keresztény kegyhelyeit és vallási hagyományait ismerje meg az utazó, hanem Magyarország természeti környezetét, kulturális sokszínűségét és építészeti emlékeit is. A zarándok útközben kellemes fürdőkben frissülhet fel (Bük, Sárvár, Egerszalók), felkereshet híres Mária-kegyhelyeket (Celldömölk, Máriabesnyő, Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs), megismerheti többek között a ma is működő bencés, ciszterci, ferences és szalézi szerzetesrendet, vadregényes tájakon halad keresztül (Ördög-árok, Gaja-szurdok, Mária szakadék), megpihenhet az egykor itt élt kamalduli remeték celláiban (Majkpuszta).
Mindeközben pedig megismeri a magyar történelem egy-egy színes mozaikdarabját (Tata, Esztergom, Eger), sűrű erdőkből kibukkanó várakban gyönyörködhet (Csesznek, Csókakő, Drégelyvár) vagy a hajdani pompájukat megőrző templomok hűsítő árnyékában gondolhat vissza messzi évszázadok mindennapjaira (Zsámbék, Nyírbátor). Mindezt pedig a hazai tájjellegű ételek és a méltán híres magyar borok teszik feledhetetlenné.