Szent Erzsébet út

Marking on a ruin
Szent Erzsébet szobra a kassai dómon
Árpád-házi Szent Erzsébet

Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon II. András magyar király harmadik gyermekeként. Már négyévesen Türingiába került, ahol tíz évvel később Lajos őrgrófhoz ment feleségül. Röpke, hatévi házasságuk alatt férjével kölcsönösen és szenvedélyesen szerették egymást, ennek is köszönhető, hogy Erzsébet karitatív szolgálatát (éhezők, betegek, szegények segítése) a rokonság egyre nagyobb értetlenségével szemben Lajos haláláig támogatta.

A húszévesen özveggyé váló Erzsébet helyzete Türingiában végül mégis tarthatatlanná vált. Hiába hívta haza leányát és három unokáját II. András király, hiába kérte meg Erzsébet kezét II. Frigyes német-római császár, mindegyik ötletet elutasítva az általa alapított marburgi ispotályban ápolta betegeit, miközben igyekezett gondoskodni gyermekeiről is. A Szent Ferenc harmadrendjébe belépő huszonnégy éves Erzsébet 1231. november 17-én hunyt el. Sírjánál hamarosan csodák történtek, és négy évvel később a katolikus egyház szentté avatta.

Életszeretete, kedvessége, a szegények iránti jósága, férje iránti szerelme és Isten utáni vágya méltán tette Őt az egyik legismertebb és legkedvesebb szentté Európában.

Napsugarak az erdőben
Az út

A 2011-ben megnyíló zarándokút Szent Erzsébet szülővárosát, Sárospatakot (Magyarország) köti össze Kassával (Košice, Szlovákia). A zarándokút teljes hossza kb. 100 km, amit egy jelképes vörös rózsa jelez.

Magyarország egyik legszebb hegyvidékét, a Zemplént átszelő út kis településeken és mesebeli erdőkön vezet keresztül, míg Füzér váránál végül elhagyja az országhatárt és immár Szlovákiában folytatódik. A Hernád folyó melletti hosszú, kissé monoton gyaloglás után érkezünk meg utunk végpontjához, Kassához. Az óváros a maga egyszerre üde és ódon hangulatával veszi körbe a csaknem százötven éven át épült, Európa legkeletibb gótikus katedrálisát, a Szent Erzsébet-dómot és a Szent Mihály templomot.

A kassai dóm nekünk, magyarok számára egy másik kincset is őriz: itt helyezték örök nyugalomra vitézlő fejedelmünket, II. Rákóczi Ferencet és édesanyját, Zrínyi Ilonát. A fejedelem az 1700-as évek elején próbálta kivívni Magyarország függetlenségét a Habsburg hatalommal szemben. Bár törekvését nem koronázta siker, de mély vallásossága, népe iránti olthatatlan szeretete és felelősségérzete a legnagyobb magyarok közé emeli őt.

oldal teteje ↑

Zempléni táj
A táj

A legrövidebb magyarországi zarándokút sok meglepetést tartogat a zarándok számára. Sárospatakon a Bodrog folyó partján magasodó Rákóczi-vár sejteti az egykor itt élt és az Erdélyi Fejedelemséget is elnyerő Rákócziak hatalmát. Bár a zarándokút nem arra vezet, de érdemes ellátogatni a Megyer-hegyi tengerszemhez, amelyet 2011-ben Magyarország legszebb természeti csodájának választottak. A középkorban vallonok telepedtek le errefelé (Bodrogolaszi), később ruszinok érkeztek e tájra (Komlóska), miközben Regécnél a dicső múltat idéző Rákóczi-vár vagy az erdővel benőtt pálos kolostortemplom (Telkibánya) meghitt romjaival találkozhatunk. Hollóházán a magyar porcelángyártás remekműveit csodálhatjuk meg, egy meredek kaptató után pedig felfedezhetjük azt a várat (Füzér), ahol a Szent Koronát őrizték, miután a Magyar Királyság elbukott a Török Birodalommal folytatott élethalálharcában. Szlovákiában gazdag bronzkori lelőhelyen át vezet az utunk (Alsómislye, Nižná Myšla), majd megérkezünk Kassára, ahol nemcsak Szent Erzsébet iránti tiszteletünket róhatjuk le, de megismerhetjük a belváros egyéb nevezetességeit is.

Jelentkezzen, ha szeretné végigjárni az utat!

oldal teteje ↑

Leave a Reply