VimeoFacebook

Via Francigena, avagy a „francia út”

A Caminóról idehaza lassan mindenki hallott, arról ellenben sokkal kevesebben tudnak, hogy Olaszországban is van egy zarándokút, ami legalább annyira híres és ősi, mint a Szent Jakab Út. Ez a Via Francigena [ejtsd: francsídzsena, nem francsidzséna].

Kr. u. 990-ben Sigeric, Canterbury érseke elutazott Rómába, hogy személyesen XV. János pápától vegye át az érseki palliumot. Útja során naplót vezetett, amelyben 79 útszakaszt írt le. Ennek a dokumentumnak köszönhetően sikerült rekonstruálni az akkoriban legrövidebbnek számító utat Canterbury és Róma között, amelyet most mindannyian végigjárhatunk.

Örökség

A Via Francigenán járva azt látjuk, hogy a zarándokút még az által érintett falvak elrendezését is befolyásolta. Az út gyakran a fő utcán fut, és a legfontosabb templomok és legimpozánsabb épületek szegélyezik. Az út mentén számtalan régészeti lelőhely és vallási épület található, köztük a román stílus legkiemelkedőbb alkotásai, ami hűen mutatja be az út jelentőségét a középkor vallási és művészeti fejlődésében.

Útvonal

Az út célja egy Santiagónál talán még híresebb zarándokhelye, az Örök Város, vagyis Róma. A középkorban (sőt az ókortól napjainkig) zarándokok milliói áramlanak Rómába, és ezek jelentős része a Via Francigenán közlekedett. Az útvonal a dél-kelet angliai Canterburyből indul délkelet felé, és szinte nyílegyenesen – amint feljebb láttuk, a legrövidebb úton – halad: Franciaország északkeleti vidékén át vezet, majd átszeli Svájc nyugati részét és a Genfi-tó keleti végénél lép az Alpokba. A mai Olaszország területére a híres Nagy Szent Bernát-hágónál (2473 m) lép, majd Lombardián és a festői Toszkánán vezet végig, míg eléri Rómát.

Az út itt nem ér véget, hanem van egy kevésbé ismert folytatása is: Rómából továbbra is délkelet felé áthalad a festői Albanói-hegyeken, majd Nápoly mellett, Beneventónál átszeli a félszigetet. Az Adriai-tenger partjára a Gargano-félsziget környékén ér le, ahonnan immár a tengerparton halad Barin át egésze az olasz csizma sarkához közeli Brindisiig. Itt szálltak hajóra annak idején a Szentföldre, Jeruzsálembe igyekvő zarándokok, így az út tulajdonképpen az Adria hullámain halad tovább kelet felé…

Az út – a Caminóhoz és a Szent Márton Úthoz hasonlóan – több mint 20 éve az Európa Tanács egyik kulturális útvonala.

Tags: