VimeoFacebook

Zarándokutak Magyarországon

Már a középkorban is sok magyar zarándok érkezett a keresztény civilizáció legjelentősebb zarándokhelyeire (Róma, Jeruzsálem, Aachen, Compostela), illetve a Magyar Királyság biztosította a keresztesek szárazföldi útjának biztonságát a Kárpát-medence területén. Sok évszázad után újra népszerűvé válnak Magyarországon a gyalogos zarándokutak: évente ezernél is többen indulnak el Compostela felé, míg mások itthon járják be a hat zarándokút egyikét. Ezek közül a zarándokutak közül választottunk ki hármat, amelyek gazdag természeti, kulturális és spirituális értékei miatt számunkra még kedvesebbek. A kiválasztott zarándokutakat nem járjuk végig (a Szent Erzsébet út kivételével), hanem egy jellegzetes szakaszát szeretnénk megismertetni és megszerettetni a vendégeinkkel.

Szent Márton út
A 2005-ben Európai Kulturális Útvonalnak minősített zarándokút a sokat vándorló Szent Márton püspök életének különböző helyszíneit köti össze. Az eredetileg Szent Márton szülőhelye, Savaria (ma Szombathely, Magyarország) és Candes-Saint-Martin (Franciaország) között húzódó kb. 2500 km hosszú útvonal több kisebb zarándokúttal egészült ki, melyek Szent Márton kultuszhelyeire vezetik a zarándokot. A központi zarándokút Magyarországon, Horvátországon, Szlovénián, Olaszországon és Franciaországon vezet keresztül: ezáltal a zarándok több ország kulturális-spirituális hagyományát, természeti értékeit is megismerheti. 2016-ban pedig éppen 1700 éve annak, hogy a pannóniai Savariában meglátta a napvilágot Franciaország és Magyarország védőszentje, Tours- i Szent Márton.

Mária út
A Közép-Európa nemzeteit és Szűz Mária kegyhelyeit összekötő és összekapcsoló zarándokút gondolata 2006-ra kristályosodott ki Magyarországon: épüljön ki a négy nagy közép-európai Mária-kegyhely között két, egymást keresztező nemzetközi zarándokút, lehetőséget teremtve így az itt élő népek számára a békére és a kiengesztelődésre. A nyugati-keleti ág Mariazell (Ausztria) és Csíksomlyó (Şumuleu Ciuc, Románia) között húzódik, hossza kb. 1350 km. A zarándokút jelentős szakasza (kb. 750 km) Magyarországon vezet keresztül. A tervezett északi-déli szakasz Częstochowa (Lengyelország) és Međugorje (Bosznia-Hercegovina) között épül. Az út jele egyszerre utal Szűz Máriára és a kereszténységre, de arra is, hogy egy zarándokút a népek közötti távolságot és különbségeket is áthidalhatja.

Szent Erzsébet út
A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, Árpád-házi Szent Erzsébet iránti tisztelet erősségét mutatja, hogy bár a régi zarándokhagyományok az évszázadok alatt megfakultak, Németországban több zarándokút is létesült Erzsébet életének fontosabb helyszínei között. Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója pedig Magyarországon is felerősítette azokat a kezdeményezéseket, amelyek Szent Erzsébet szülővárosát, Sárospatakot (Magyarország) kívánták zarándokúttal összekötni Kassával (Košice, Szlovákia), ahol Európa legkeletibb gótikus katedrálisa, a Szent Erzsébet tiszteletére emelt főszékesegyház található. A vörös rózsa jelű zarándokút teljes hossza kb. 100 km, melynek kétharmada Magyarország gyönyörű zempléni hegyein vezet keresztül, egyharmada pedig Szlovákián át húzódik.