Utunk a bakonybéli bencés monostortól idul kelet, Zirc felé. A Bakony vadregényes tájai után a Vértes következik, ahol útba ejtjük többek között a gyönyörű majki egykori kamalduli remeteséget. Végül a Gerecsét átszelve érkezünk meg a Duna mellé, ahol a magyar Sionon, az esztergomi bazilikában zárul Caminónk.

Zarándoklatunk legszebb pontjai

1. hétvége

• Bakonybél, Bencés Monostor
• Bakonybél, Szentkút (Borostyán-kút): a hagyomány szerint Szent Gellért remetéskedett
• Zirc, Ciszterci apátság
• Ördög-árok: az ország egyik legvadregényesebb szurdokvölgye

2. hétvége

• Csatka, Szentkút: magyarországi cigányok kegyhelye
• Gaja-szurdok: festői szurdokvölgy Bodajk előtt
• Bodajki kegyhely: az első magyar búcúsjáróhely

3. hétvége

• Csókakői vár
• Majk: kamalduli remeteség: egy 18. századi barokk remeteség eredeti állapotban
• Vértessomló kegyhely
• Mária-szakadék

4. hétvége

• Péliföldszentkereszt, kegyhely: itt őrzik a Szent Kereszt egy ereklyéjét
• Nagy-Gete: kilátópont

5. hétvége

• Esztergom

Az utazási csomag, vagyis az út díja tartalmazza a következőket

• Szállás panziókban, vendégházakban kétágyas, fürdőszobás szobákban
• Étkezés: reggeli és meleg vacsora
• Kísérő autó, amely szállítja a csomagot, és alkalmasint a nagyon kimerült zarándokokat is
• Transzfer a vonat-/buszállomásról és -ra, és szükség esetén a szállásokra/-ról
• Információs csomag és térkép
• Idegenforgalmi adó + áfa

Az út díja nem terjed ki a következőkre

• Odautazás a kiindulási pontokra és hazautazás a kiindulási pontokról
• Belépők
• Túravezetés
• Italfogyasztás és ebéd
• Biztosítás

Az út legalább 8 jelentkező esetén valósul meg.

1. hétvége: 2017. október 7–8.

Távolság: 14 km | Emelkedés: 540 m, lejtés: 360 m

Délelőtt 10 órakor találkozunk a Bakonybéli Bencés Apátságnál, amely a Budapestről 6.45.kor induló busszal közvetlenül elérhető.

Először a Szent Mauríciusz monostorral ismerkedünk, ahol 1998-ban újraindult a bencés szerzetesközösség élete: megismerjük a Bakony rengetegében megbújó kicsiny kolostor történelmét, majd bepillantást nyerünk a mindennapok világába is.

Majd megkezdődik a zarándoklatunk! Először a Borostyán-kúthoz sétálunk el, amely mellett a hagyomány szerint Szent Gellért püspök remetéskedett 1023 táján, miután a trónörökös, Imre herceg nevelése után visszavonult a közélettől. A fokozottan védett Nagy-Som-hegy lábaihoz érünk, majd az ősi Zirc felé vesszük az irányt, ahol a magyarországi ciszterci szerzetesrend központja található. Itt megismerjük XI. századi bencés közösségből megszülető új szerzetesi életeszményt, miközben bebarangoljuk a Zirci Ciszterci Apátság látogatható részeit (barokk apátsági templom, kripta, középkori romkert, műemlékkönyvtár).

Szállás: panzióban Zircen

Oldal tetejére ↑

Távolság: 14 km | Emelkedés: 300 m, lejtés: 440 m

Fakultatív szentmise: 8 órakor a Ciszterci Apátsági templomban.

Reggel továbbindulunk észak felé: előbb a Cuha-patak festői völgyében haladunk, majd keletnek tartva érjük el az Ördög-árok bejáratát. A zegzugos, kanyargós szurdokban haladva közelítjük meg a 2 km hosszú út legszűkebb pontját (Gizella-átjáró vagy Ördög-gát), amely után vaslétrán ereszkedünk le a 4-5 méterrel lejjebb folytatódó ösvényre. Az Ördög-árok inkább tapasztalt túrázóknak ajánlott! Aki kevésbé tartja magát kalandvágyónak, annak egy elkerülő ösvényt ajánlunk.

Hazautazás: Bakonyoszlopról vendégeinket autóval Csesznekre vagy – érkezési idő függvényében – Dudarra szállítjuk, ahonnan egy átszállással / közvetlenül két és fél óra alatt Budapestre érhetnek.

Oldal tetejére ↑

2. hétvége: 2017. október 14–15.

Távolság: 19 km | Emelkedés: 330 m, lejtés: 380 m

Találkozó: 9.10-kor Dudaron, amely a Budapestről 6.45.kor induló busszal közvetlenül elérhető. Innen autóval szállítjuk vendégeinket Bakonyoszlopra, mai utunk kiindulópontjára.

Zarándoklatunkat Bakonyoszloptól folytatjuk a Mária-úton. Először a néhány házból álló Koromla-pusztán haladunk keresztül, majd megérkezünk Csatkára és a búcsújáró helyéről híres Szentkútra, amit az utóbbi években egyre több cigány nemzetiségű zarándok keres fel szeptember 8. körül. Az ideérkező oláh cigányok nemcsak hódolatukat fejezik ki a Szűzanya előtt, de ekkor keresnek a lányaiknak férjet, árulnak mindenféle holmit, miközben énekszó, tánc és muzsika hallatszik mindenfelé.

Mai végcélunk Nagyveleg, ahonnan autóval jutunk el aznapi szállásunk helyszínére: Mórra. Itt az esti szabadidőben akár a híres borok zamatával is közelebbi ismeretséget köthetünk.

Szállás: panzióban és vendégházban Móron.

Oldal tetejére ↑

Fakultatív szentmise: 7.45-kor Móron a Kapucinus templomban

Reggelit követően autóval visszamegyünk Nagyvelegre, ahol előző nap abbahagytuk a zarándoklatunkat. A nap vége felé megérkezünk a festői Gaja-szurdokhoz, amelynek egyik barlangjában – állítólag – az egyik leghíresebb magyar betyár, Sobri Jóska húzta meg magát társaival.

Az utolsó hegyen keresztülmászva a kálvária mellett érkezünk Bodajkra, az első magyar kegyhelyre, ahol tanúi leszünk az elmúlt évszázadok számos gyógyulásának. Ez Magyarország legrégibb kegyhelye is, ahova maga Szent István király, és Szent Imre herceg is gyakran jött imádkozni.

Hazautazás: Bodajkról Budapest 1-2 óra alatt elérhető busszal vagy vonattal.

Oldal tetejére ↑

3. (hosszú) hétvége: 2017. október 21–23.

Távolság: 24 km | Emelkedés: 390 m, lejtés: 350 m

Találkozó: fél 9-kor Bodajkon, amely a Budapestről 6.45.kor induló busszal közvetlenül elérhető.

Napunk első hat kilométere közúton vezet egészen Csókakő várának aljáig, ahol kisebb autóforgalomra is számítani kell.

E szakasz leküzdése után az 1241-42. évi mongol („tatár”) támadás után felépülő Csókakő várának impozáns romjaiban gyönyörködhetünk egy kis kaptató után. A nap további részében a Vértes belsejében fogunk gyalogolni – civilizációtól és műutaktól távol -, hogy estére Oroszlányba érjünk. A középkori település ma már elsősorban arról nevezetes, hogy a szocializmus időszaka alatt szénbányák működtek itt, alaposan átalakítva ezzel a falu addigi arculatát.

Szállás: panzióban Oroszlányban.

Oldal tetejére ↑

Távolság: 17 km | Emelkedés: 500 m, lejtés: 500 m

Fakultatív mise: 9 órakor Oroszlányban

Ma alig kell néhány kilométert megtennünk, hogy az utunk egyik fénypontjához a Majki Kamalduli Remeteséghez érjünk. Itt éltek külön kis cellaházakban a némasági fogadalmukról híres kamalduli szerzetesek, akik évente csak 5 alkalommal beszélhettek. A remeteség főépületét már gyönyörűen felújították, így újra régi fényében pompázik.

A kamalduliak titkainak kifürkészése után azon a hegységen haladunk keresztül, ahol 1051-ben a Magyar Királyságba betörő német-római hadsereg katasztrofális vereséget szenvedett: állítólag menekülés közben a német katonák még a vértjeiket is eldobták, innen eredeztethető a Vértes hegység neve.

Estére Felsőgallára érünk, amely egyike azon négy falunak, amelyet az 50-es években összevontak egy nagy szocialista város (Tatabánya) létrehozása céljából.

Szállás: panzióban Tatabányán.

Oldal tetejére ↑

Távolság: 14 km | Emelkedés: 340 m, lejtés: 250 m

Reggel a Felsőgallai kálvária mellett elhagyjuk a lakott területet, és a Gerecse hegység erdein keresztül folytatjuk zarándoklatunkat. Utunk egész nap fokozatosan emelkedik, azonban meredek szakaszok nem lesznek.

A barlangot rejtő Pes-kő alatt elhaladva érkezünk el a német hagyományaira büszke Vértestolnára, ahova a XVIII. században Baden-Württemberg tartományból érkeztek németek telepesek.

Hazautazás: Vértestolnáról vagy a közeli Tarjánból két órán belül Budapestre lehet érni. Érkezésünktől függ, hogy honnan érdemesebb indulni. Igény esetén Tarjánba elszállítjuk utasainkat autóval.

Oldal tetejére ↑

4. hétvége: 2017. október 28–29.

Távolság: 20 km | Emelkedés: 520 m, lejtés: 650 m

Találkozó: 10 órakor Vértestolnán, amely a Budapestről 7.20.kor indulva egy átszállással elérhető (vonattal Budapestről Tatáig, onnan busszal).

Érkezésünk után neki is vágunk a Gerecse rengetegének, hiszen ma a nagy távolságon túl jelentős szintkülönbséget is le kell küzdenünk, felkapaszkodva szinte a Gerecse hegység legmagasabb pontjára. Mindezért kárpótol az érintetlen természet és nyugalom.

Az első nagy szakasz megtétele után megérkezünk egyik nagy, de méltatlanul elfeledett történelmi tragédiánk színhelyére, Pusztamarótra. Miután az ország központját, Budát 1541-ben elfoglalta a török sereg, egy jelentős számú, helybeliekből verbuválódott sereg sáncolta el magát itt. A török túlerő azonban felmorzsolta a helyiek ellenállását: a harcokban legalább 20-25 ezer magyar halt meg, illetve sokan török fogságba estek.

A pusztamaróti emlékhely után a nap végén megérkezünk Péliföldszentkeresztre, ahol a szalézi szerzetesrend vendégháza nyújt egyszerű felüdülést a gyaloglásban megfáradt testünknek és lelkünknek.

Szállás: vendégházban

Oldal tetejére ↑

Távolság: 12 km | Emelkedés: 520 m, lejtés: 360 m

Fakultatív szentmise: 10 órakor a Péliföldszentkereszti kegytemplomban

Az egykor a templomosokat, remetéket, nazarénus szerzeteseket befogadó Péliföldszentkereszt akkor válik ismert zarándokhellyé, amikor 1730-ban egy születése óta sánta kisfiú itt meggyógyult. Öt évvel később hivatalos búcsújáróhellyé nyilvánítják, XIV. Benedek pápa pedig hiteles ereklyének fogadta el a Szent Keresztnek itt őrzött kis darabját. Ma a kegyhelyet a Don Bosco Szalézi Társaság működteti és fogadja a pihenni vágyó vendégeket, zarándokokat.

Utunk során a legnagyobb kihívás egy 300 m-es igen meredek emelkedő leküzdése, amely a Nagy-Gete tetejére vezet, ahonnan felejthetetlen kilátás tárul a szemünk elé. Innen már csak pár lépés Csolnok, ahol megemlékezhetünk azokról a politikai elítéltekről, akiket az 1950-es évek elején bányamunkára ítéltek, és a község melletti munkatáborban tartottak fogva.

Oldal tetejére ↑

5. „hétvége”: 2017. november 4.

Távolság: 15 km | Emelkedés: 100 m, lejtés: 270 m

Találkozó: 9.45-kor Csolnokon, amely Budapestről egy átszállással elérhető

Utolsó napunkon először leereszkedünk a Gete hegyről a korábbi szénbányászatáról ismert Dorogra, majd Esztergom felé vesszük az irányt. Utunkon már szinte mindenütt végigkísér a célunk: az Esztergomi Bazilika egyre közeledő látványa.

Dorogról kiindulva végig sík terepen érkezünk be a Duna-parton elterülő Esztergomba, amelynek szíve a folyó fölé magasodó egykori királyi vár és a középkori székesegyház helyére épült Esztergomi Bazilika.

• Jelentkezem

Oldal tetejére ↑

Távolság: 15 km | Emelkedés: 180 m, lejtés: 230 m

Gy.i.k. avagy gyakran ismétlődő kérdések

Miért van így szétszabdalva 5 hétvégére az út?

Sokan nyáron – néha kötelezően – kiveszik szabadságuk java részét, így az év hátralévő részére már csak kevés marad (vagy semennyi sem). Ezzel a kísérleti zarándoklattal nekik (is) szeretnénk lehetővé tenni, hogy néhány hétvégén útra kelhessenek, kikapcsolódhassanak, felfrissülhessenek, lelkileg töltekezhessenek.

Hány hétvégi szakaszra jelentkezhetek?

Bárhányra: eljöhet az összesre, de akár egyre vagy kettőre is. A jelentkezési lapon pontosan megadhatja, milyen összetételben szeretne részt venni a zarándoklaton.

Az utolsó szakasz ingyenes. Ez komoly?

Igen, komoly. Mivel ez egy egynapos gyaloglás, így szállásra nincs szükség, ami alaposan lecsökkenti a költségeket. A fennmaradó kiadásokra (szervezés, adminisztráció, munkatársak bére, kísérő gépkocsi stb.) a zarándokok a vendégeink.

És akkor jelentkezhetek csak az utolsó, ingyenes napra is?

Igen, örömmel várjuk. Mindazonáltal kérjük, töltse ki a jelentkezési lapot, hogy számíthassunk Önre.

Hogyan tudok már reggel odaérni a találkozási helyre?

A szombat reggeli indulások időpontjait úgy igazítottuk, hogy Budapestről vonattal/busszal oda lehessen érni. Mindazonáltal ha ez gondot jelent, 8000 forintért már péntek estére is tudunk szállást biztosítani, így szombat reggel nyugodtan, kipihenten indulhat neki a zarándoklatnak.

Mennyire nehéz a terep?

A legmagasabb csúcsokat utunk általában kikerüli, így nehezebb emelkedőkre nem kell számítanunk, csupán egy-két esetben (Vértestolna–Péliföldszentkereszt–Csolnok, 4. hétvége).

Nehézséget az esetenkénti nagyobb, több mint 20 km-es napi távok jelenthetnek (Bodajk–Oroszlány, Vértestolna–Péliföldszentkereszt). Aki elfárad, annak segítség lehet, hogy a kísérőautóba a találkozási pontokon be lehet ülni, és így is meg lehet tenni a napi táv egy részét. Találkozási pontok naponta általában többször előfordulnak.

A legnehezebb – magashegységi jellegű – szakasz az Ördög-árok, amely az ország egyik legvadregényesebb szurdokvölgye, ahol sziklákon, esetenként létrán mászva ehet előrehaladni. Ezt alternatív útvonallal ki lehet kerülni.

Milyen az út minősége?

Az út jól jelzett, és majdnem mindenhol kitűnően járható, szinte végig földúton, ösvényen halad. Aszfaltos szakasz csak elvétve fordul elő (az egyetlen hosszabb rész a Bodajk–Csókakő közötti 5 km).

Ki fog minket kísérni?

A zarándoklat során „túravezetést” nem biztosítunk, tehát nem lesz olyan személy, aki a zarándokúton gyalogosan végigkíséri a csoportot. Ennek megfelelően mindenki a saját tempójában teheti meg a napi távot, és kedve szerint tarthat pihenőket.

Minden résztvevőt ellátjuk térképpel, valamint átadjuk nekik az út gpx koordinátáit, amelyet a telefonjára tölthet. Ezáltal bármikor ellenőrizheti, hogy a helyes úton jár-e, vagy akár vezettetheti magát a telefonnal.

A zarándoklaton a Pannon Pilgrimtől egy „zarándokkísérő” lesz jelen, aki vezeti a kísérőautót, szállítja a csomagokat, és elrendez mindent a szállások és az étkezések körül, hogy egy fárasztó nap után a résztvevőknek csak pihennie kelljen. Ezen kívül bármilyen úttal kapcsolatos kérdéssel is fordulhatunk hozzá, mivel az utat behatóan ismeri. Telefonon is bármikor elérhető lesz a zarándoklat során. Végül – nem utolsósorban – ő fogja a vezetéseket is megtartani az egyes helyeken, mert nemcsak túrákat szokott vezetni, hanem mindent ismerő kitűnő idegenvezető is.

Csak reggelit és vacsorát kapunk. Az ebédet hogy oldjam meg? Mennyi ételt vigyek?

Az ebédet mindenki magának oldja meg. Délben általában nem leszünk étterem közelében (sőt gyakran település közelében sem), így az ebédet a hátizsákunkból kell elköltenünk: vagy hozzuk magunkkal otthonról vagy aznap reggel megvásároljuk egy helyi élelmiszerboltban.

Mennyi és milyen ruhát vigyek?

Mivel egyszerre csak egy (egyszer két) éjszakát töltünk távol, így alig van szükség váltás ruhára. Kis szerencsével és ügyességgel a felső ruházatunk viszonylag tisztán tartható, így a hátizsákba inkább csak alsóneműt és valamilyen éjszakai ruházatot érdemes tennünk. Ősszel sokféle időjárás elképzelhető, így érdemes rétegesen öltözködni, hogy szükség esetén legyen mit föl-, illetve levennünk.

Az út előtt érdemes gondosan tanulmányozni az időjárás-előrejelzést, ami egy-két napra előre általában igen pontos.

Milyen legyen a cipőm?

Mivel ősszel már hűvös lehet, ráadásul a bokánkat is jól tartja és valamennyire vízálló, így ajánlott bakancsban jönni. Ez különösen érvényes az első hétvégére, mert a bakonyi Ördög-árok – bár gyönyörű és vadregényes – nehéz terepnek számít.

Egy jó bakancs azonban elég költéges, különösen ha nem használjuk ki, így akár egy erősebb tornacipőben is nekivághatunk az útnak, különösen ha a meteorológiai szolgálat az adott hétvégére nem jósol kiadós esőket vagy zimankót.

Mindenképpen fontos, hogy a lábbelit ne a zarándoklaton szokja meg a lábunk, mert egy új cipő egykönnyen feltörheti a lábunkat a hosszú úton.

Esőben is gyaloglunk?!

Attól függ, mekkora az az eső.

Egy heves zivatarban (akár esőkabátban is) bőrig áznánk, viszont egy-két óra alatt elvonul, így inkább egy fedett helyen kivárjuk, míg újra kisüt a nap. Mindazonáltal ősszel ritkák a zivatarok.

Ha kitartóbb esővel találkozunk, akkor viszont megyünk, hiszen estére el kell érnünk aznapi úticélunkat. Vigasztalásul: az egész napos esők általában nem túl hevesek, gyakran éppen csak csöpörögnek; este pedig vár a kényelmes, meleg szállásunk, ahol bizton megszárítkozhatunk.

Zarándokkísérő: Hernády Attila

Találkozzunk nyáron, és legyünk itthon zarándokká!