Turistaútjelzések

Turistautak jelzései a Mecsekben

Az első jelzett turistautat 1888-ban avatták fel Észak-Magyarországon, az akkor Osztrák-Magyar Monarchiában. Azóta eltelt majdnem 140 év, és mára sűrű turistaútvonal-hálózat szövi be az országot. Összesen majdnem 25.000 km turistaút van az országban.

Az utakat – mint azt nyilván számtalanszor láttuk – egy adott színű és adott formájú jelzés mutatja.

A szín lehet: kék, piros, sárga és zöld.

A jelzés formája (bármelyik fenti színben) lehet:

vízszintes sáv: a hálózat alapját jelentő legfontosabb utak

kék, piros, sárga vagy zöld kereszt: két fő turistautat összekötő út

kék, piros, sárga vagy zöld háromszög: hegycsúcsra vezető út

kék, piros, sárga vagy zöld négyzet: településre vagy szálláshelyre vezető út

kék, piros, sárga vagy zöld kör: forráshoz vezető út

kék, piros, sárga vagy zöld „ómega betű”: barlanghoz vezető út

kék, piros, sárga vagy zöld L: romhoz vezető út

kék, piros, sárga vagy zöld nyilas kör: körútvonal

valamint kék, piros, sárga vagy zöld T: tanösvény, tájékoztató táblákkal a környék állat- vagy növényvilágáról, földtani felépítéséről, történelméről stb.

A zarándokutaknak saját jelzései vannak, amelyek némi változatosságot visznek a „hagyományos” turistajelzések körzővel-vonalzóval rajzolt világába. A Mária Út kelet-nyugati fő tengelyének színe például lila, és kinézete is formabontó. Az alábbi fénykép pár hete készült a Mecsekben:

  • a legfelső kék sáv az Országos Kéktúra helyi megfelelője, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra,
  • a piros négyzet egy rövid helyi út, amely egy kulcsosházhoz vezet
  • a sárga nyíl a kettős kereszttel a Magyar Zarándokút jele,
  • végül a kék M a Mária Út itteni szakasza.

Turistautak jelzései a Mecsekben

A jelzések az ösvény mentén fákra vagy kövekre, ezek hiányában vagy lakott területek közelében távvezeték- vagy villanyoszlopokra, jelzőtáblákra, olykor épületekre vagy kerítésekre vannak festve.

Manapság az utak többsége jól jelzett, könnyen követhető. (Gyermekkoromban, a ’90-es évek elején voltak térségek, ahol kilométerenként mindössze 1-2 jelzés volt felfestve, így elég sokára derült ki, ha az ember elvétette az utat.

Egyre több kereszteződésnél találhatunk útjelző táblákat is, amelyek tovább könnyítik a tájékozódást, bizonyos vidékeken ez azonban továbbra is ritka. Nem árt tehát – nyomtatott vagy elektronikus – térképet magunkkal vinni, hogy biztosan ne térjünk le a kijelölt útról.

Ha a képernyő utáni ismerkedés után ki is próbálná a magyar turistautakat, nézzen körül zarándoklataink között, hátha talál kedvére valót. Remélhetőleg rövidesen személyesen is találkozunk.

Jó utat!

Hernády Attila

Leave a Reply